A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház által bevezetett gyors reagálású rendszer hatása a kórházi mortalitásra

Összefoglaló. Bevezetés: Általánosságban elmondható, hogy a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények intenzív terápiás osztályain (ITO) jelennek meg legsúlyosabb kórképekkel és legmagasabb halálozási aránnyal bíró esetek, rendszerint megkésve. Eltérően az ITO-tól, más betegellátó osztályokon előfordulhat, nem észlelik megfelelően időben betegek olyan állapotváltozásait, melyek előre jelzik például szívleállást vagy keringési rendszer várható összeomlását. Ennek kiküszöbölésére jelenthet megoldást úgynevezett gyors reagálású (RRS), melynek segítségével csökkenthető kórházon belüli mortalitás. Célkitűzés: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház teljes intézményre kiterjedően 2016. évtől alkalmazza RRS-t. jelen tanulmány célja kórházi mortalitás csökkentésével kapcsolatos első eredmények bemutatása. Módszer: Vizsgálatunkban ITO-ra került adatbázisán alapuló kereszttáblás, illetve nemparametrikus statisztikai módszereket alkalmaztuk. Eredmények: próbák eredményei alapján megállapítottuk, ellátás felvételi diagnózisai (légzési elégtelenség, neurológiai ok, reanimáció, szepszis, szív/keringési, egyéb ok) között statisztikailag igazolható eltérés tapasztalható (p = 3,815e-14) RRS alkalmazásával nélkül. Az RRS-sel felvettek magasabb arányt képviseltek légzési elégtelenséggel szepszissel érkező, súlyosabb betegek, ugyanakkor kisebbnek bizonyult reszuszcitáltak száma. Megbeszélés: nélküli időszak 2,983%-os intézményi mortalitása RRS-időszakban 2,932%-ra csökkent, azonban beküldő osztályonkénti adatokban jelentős különbségeket tapasztaltunk. 21 fekvőbeteg-osztály közül 19 osztály esetén csökkent bevezetését követően. Következtetés: Arra megállapításra jutottunk, nemzetközi szakirodalom bevezetett növelte hatékonyságát, ezáltal sikerült csökkenteni szintű mortalitást. Orv Hetil. 2021; 162(20): 782–789. Summary. Introduction: In general, the cases with most severe diseases and highest mortality rate are admitted to intensive care units (ICU) usually late. Contrary ICU, in other in-patient it can happen that those changes patients’ condition, which pre-indicate, e.g., cardiac arrest or collapse of circulatory system, not noticed properly time. To eliminate this, so-called rapid response system (RRS) be solution, by help hospital reduced. Objectve: The has been used all institution-wide County Teaching Hospital from aim this study is demonstrate results concerning cutdown. Method: Our analysis was based on ICU database we applied cross-tabulation non-parametric statistical methods. Results: We appointed, among admission diagnosises (respiration insufficiency, neurological reason, reanimation, sepsis, cardiac/circulatory other), statistically verifiable discrepancy experienced 3.815e-14) using without it. Among via RRS, more patients respiration insufficiency septic conditions were represented higher rate, while number ones after resuscitation decreased. Discussion: 2.983% decreased into 2.932% period though observed remarkable differences data non-ICU departments. Mortality reduced departments out 21, implementing RRS. Conclusion: sum up, identified implemented basis international references increased efficiency healthcare owing it, institution-level successfully